Jelenlegi hely
Magdaléna (új kiadás)
További ajánlataink
Bővebben...
"1935 nyarán egy tizenhét éves lány száll le a vonatról a bécsi Westbahnhofon. A fiatal Szabó Magda, aki eddig jóformán csak a szülővárosát, Debrecent ismerte, ezen a napon lép ki, vagy inkább be a nagyvilágba. Bécs, a „mágikus város” egy életre rabul ejti. Ám egy másik szerelem is vár rá itt, és hosszú jegyesség egy fiatal osztrák vegyésszel, Gerharddal.
Erről a két szerelemről és a „mindig megújuló, megölhetetlen, visszahozhatatlan, de elfelejthetetlen, tündökletes ifjúságról” szólt volna eredetileg a Für Elise című regény, amelyben azonban végül élete debreceni fejezetét írta meg Szabó Magda. A folytatás – bár az írónő ígérte, és nagyon sokan várták – már nem készült el.
A Magdaléna ennek a másik Für Elise-könyvnek a nyomába ered, titkait találgatja, mozaikdarabkáit kutatja. Fellelt regénytöredékekből, a hagyatékból nemrég előkerül tnémet nyelvű és most lefordított levelekből, egy mindeddig kéziratban lappangó elbeszélésből bomlik ki a történet, a közelgő háború árnyékában megélt és mégis csodálatos, négy önfeledt és szabad szerelmes nyár krónikája. Ezt egészíti ki és színesíti Kabdebó Lóránt interjúja, amelyben Szabó Magda élete bécsi korszakát idézi fel, Murber Ibolya Bécsről szóló történelmi-kultúrtörténeti tanulmánya, Karafiáth Orsolya e kötetbe írt novellája és az írónő fényképalbumából való néhány korabeli felvétel. A megkapó történet főhőse Magdaléna, azaz maga a fiatal Szabó Magda, és osztrák vőlegénye, mellékszereplői az írónő „bécsi családjának” tagjai, barátok, ismerősök, a díszletet pedig a szeretett város, a második otthon, Bécs utcái, kastélyai, parkjai, szobrai alkotják.
Már csak az olvasón múlik, hogy mindebből milyen regény születik – a képzeletében."
Adatok
A szerzőről
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.
2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.