Powered by Smartsupp

Jelenlegi hely

A stockholmi beszéd
- 9%

A stockholmi beszéd

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
32
Kiadás dátuma: 
2025
Olvasási idő:
1 óra
Elhangzott 2025. december 7-én, a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén. A Svéd Királyi Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda „meggyőző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette is igazolja a művészet
Előrendelhető
Várható megjelenés: 2025.12.08.
Előrendelés
A stockholmi beszéd
Várható megjelenés: 2025.12.08.
Előrendelés

Bővebben...

Elhangzott 2025. december 7-én, a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén. A Svéd Királyi Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda „meggyőző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette is igazolja a művészet erejét”.

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
32
Kiadás dátuma: 
2025

A szerzőről

Krasznahorkai László (Gyula, 1954. január 5. –) irodalmi Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. 2025-ben a Svéd Akadémia neki ítélte az Irodalmi Nobel-díjat, „a lenyűgöző és látnoki műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét”.

Tanulmányait Gyulán, a helyi gimnáziumban kezdte, majd jogot hallgatott Szegeden és Budapesten, később pedig az ELTE Bölcsészkarán szerzett magyar–népművelő diplomát. Már fiatalon érdeklődött az irodalom iránt, első írásai a hetvenes évek végén jelentek meg. 1985-ben robbant be az irodalmi köztudatba Sátántangó című regényével, amelyet később Tarr Béla filmesített meg, és a mű azóta is a magyar irodalom egyik kultikus darabjának számít.

Krasznahorkai stílusát gyakran jellemzik hosszú, hömpölygő mondatok, filozofikus mélységű gondolatok és apokaliptikus hangulat. Műveiben gyakran jelenik meg a világ vége, a káosz és az emberi lét határhelyzeteinek ábrázolása. Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, valamint a Báró Wenckheim hazatér című regényei mind ezt a világképet tükrözik.

Pályafutása során sok időt töltött külföldön, többek között Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában is. Ezek az utazások mély nyomot hagytak írásmódján és témaválasztásán is. Műveit számos nyelvre lefordították, és nemzetközi szinten is nagy elismerés övezi. Susan Sontag amerikai író például „az apokalipszis magyar mestereként” emlegette őt.

Kedvenc kategóriák

Cookies