Jelenlegi hely

Vesztegzár a Grand Hotelben - Képregény

Vesztegzár a Grand Hotelben - Képregény

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
216
Kiadás dátuma: 
2023
Olvasási idő:
5-6 óra
„– Mondd, király, tudod te, hogy ki vagyok én? – Mindenki tudja. Okos és öreg vagy, mint egy krokodil, és a királynő fizet neked, hogy kegyetlen véreb legyél, ezért téged gyűlölnek, és meg fognak ölni. – Úgy… És azt is tudod, hogy mit szoktam én tenni a gonosztevőkkel, ha hazudnak nekem? – Ütöd őket, és ők betegek lesznek. De egy királyt nem lehet...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 9%

Bővebben...

„– Mondd, király, tudod te, hogy ki vagyok én?
– Mindenki tudja. Okos és öreg vagy, mint egy krokodil, és a királynő fizet neked, hogy kegyetlen véreb legyél, ezért téged gyűlölnek, és meg fognak ölni.
– Úgy… És azt is tudod, hogy mit szoktam én tenni a gonosztevőkkel, ha hazudnak nekem?
– Ütöd őket, és ők betegek lesznek. De egy királyt nem lehet ütni.
Akkora pofont kapott nyomban, hogy a portás kint a hallban felriadt álmából.”

A Rejtő-regények világában járatos olvasók tudják, hogy a szerző előszeretettel öltözteti álruhába hőseit.
A Vesztegzár a Grand Hotelben szereplőinek jó része is inkognitóban, álnév mögé és/vagy álruhába bújva vesz részt ebben az izgalmas és mulatságos trópusi kalandban. A főhőst, Van der Gullen Félixet azonban nemcsak káprázatos alkalmi öltözékei – pizsama s hozzá fejfedőként selyem lámpaernyő, pepita kabáthoz nadrágként viselt lepedő – miatt zárjuk a szívünkbe, hiszen a fiatalember mindent megtesz, hogy megmentsen a börtöntől egy csinos, ifjú hölgyet, s leleplezze a Grand Hotelben (természetesen álnéven) megbúvó veszélyes bűnözőt.
Hogy ennek a derék ifjúnak mindezen hőstettek közepette hogyan sikerül elnyernie a „Jáva Réme” címet is? Nos, a regény végén erre a kérdésre is választ kapunk Elder főfelügyelőtől, a bennszülött királyok (és díszműárusok) szóra bírásának specialistájától.

Adatok

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
216
Kiadás dátuma: 
2023

A szerzőről

Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest 1905. március 29.– Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.

Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Kamaszkorában verseket írt, majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta, olvasottsága a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Latabár Kálmánhoz, Salamon Bélához is. Miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg/tűnt el a keleti hadszíntéren, a Szovjetunió (oroszországi) területén.

Kedvenc kategóriák

Cookies