Szellem a fazékból II. - Irói fogások

ELŐÉTEL
Úgy lapozd ezt a könyvet, kedves Olvasó,
mintha épp csak folytatnád a Szellem a fazékból
című kulináris mese első kötetét. Kukkants
be a konyhába, óvatosan emeld meg
a fedőt, kóstold meg a mártást, vigyázz, meg
ne égesd a nyelved! A fedő alól most nem ínycsiklandó
ételtörténetek szállnak feléd, hanem
élettörténetek. Húsz magyar író portréja
– a gyomor felől nézve. Remélem, ezeknek is
van aromája, zamata.
Mit tehet az ínyenc, ha elveszti étvágyát,
mint Krúdy Gyula? Vagy ha nem is volt neki,
mint Arany Jánosnak? Mi a különbség Berda
József kövérpörköltje és Bródy Sándor
„pörkölt for ever” nevű fogása között? Milyen
étel a barátnőfüle és a bakagombóc?
Ivott-e kecsketejet Párizsban József Attila?
Húzott-e drótnyársra verebeket Jókai? És ha
van verébszakács, miért ne lehetne Petri
György emberszakács? És Móricz Zsigmond,
Szabó Magda, Gárdonyi? Hashősök voltak,
vagy kákabélűek? Melyik ételt utálta még
a kritikusoknál is jobban Petőfi Sándor? Húsba
vágó kérdések.
Ha sikerült felcsigázni érdeklődésedet, dörzsöld
meg a fazekat, ahogy Aladdin a rézlámpást.
Aztán nyisd ki a könyvet, és a szellem
kiszabadul. Ne félj, nem gonosz dzsinn ez.
Megkötött csomót nem tud megoldani, csukott
ajtót nem tud kinyitni. A fazékba is bármikor
visszazárhatod, csak be kell hajtanod
a könyvet. A Szellem a fazékból első kötete
az ételek lelkéről mesélt. Most az írók lelkéről
van szó. Irodalom és gasztronómia. A pecsenye
két oldala.