Jelenlegi hely
A láthatatlan légió /Rejtő hangoskönyvek 1.
További ajánlataink
Bővebben...
A keménytábla-borítós kiadvány a Kossuth Kiadó és a Mojzer Kiadó által 2008-ban kiadott, közel 400 perces, mp3 formátumú hangoskönyv változatlan kiadása. (A borítón belül a hangoskönyvet tartalmazó CD átlátszó tálcán helyezkedik el.)
A kötet 24 oldalán részlet olvasható Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója című életregényéből. A mű úgy mutatja be Rejtő életének és korának eseményeit, mintha az író egyes szám első személyben vezetné naplóját kamaszkorától haláláig. A 20 kötetes sorozatban közreadott részletek időrendben tartalmazzák a Noran Libro Kiadónál 2016-ban megjelent mű szövegének túlnyomó részét.
Egy oldalon a Quattrocento Kiadó által 2012-ben kiadott Rejtő lexikon szócikkeiből válogatott részletek mutatják be a Láthatatlan Légió főbb szereplőit, az utolsó oldalon pedig a hangfelvétel részletes tartalomjegyzéke olvasható.
A Láthatatlan Légió
A fojtogató szaharai levegő meg se rezzen. De dél felől feltámad a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: a Láthatatlan Légió! Hogyan kerül a Szaharába ez a legendákat fakasztó "kísértetlégió"? Mi a misztikus menetelés célja? Erről szól Rejtőnek ez a története, amelyet méltán tartanak egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regényének.
Adatok
A szerzőről
Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest 1905. március 29.– Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.
Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Kamaszkorában verseket írt, majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta, olvasottsága a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Latabár Kálmánhoz, Salamon Bélához is. Miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg/tűnt el a keleti hadszíntéren, a Szovjetunió (oroszországi) területén.