Jelenlegi hely

Rab ember fiai / Dióbél királyfi - Ifjúsági könyvek

Rab ember fiai / Dióbél királyfi - Ifjúsági könyvek

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
208
Kiadás dátuma: 
2023
Olvasási idő:
5-6 óra
Móra Ferenc Rab ember fiai Az izgalmas történelmi regényben Apafi Mihály, az utolsó erdélyi fejedelem sarcot (sólymot, kétszáz arannyal a szárnya alatt) küld két apródjával és apjukkal, Szitáry Kristóffal a váradi Hajdar basának. Útközben megállnak Piszliczár kalmárnál, de házigazdájuk ellopja az aranyakat. Az öreg Szitáryt gyanúsítják, s...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 9%

Bővebben...

Móra Ferenc
Rab ember fiai

Az izgalmas történelmi regényben Apafi Mihály, az utolsó erdélyi fejedelem sarcot (sólymot, kétszáz arannyal a szárnya alatt) küld két apródjával és apjukkal, Szitáry Kristóffal a váradi Hajdar basának. Útközben megállnak Piszliczár kalmárnál, de házigazdájuk ellopja az aranyakat. Az öreg Szitáryt gyanúsítják, s ártatlanul börtönbe vetik.
A két főhős, Tamás és Ádám a török basa fogságába esik, de Cselebi segítségével megszöknek. Hű szolgájuk, Pipitér elviszi őket az Ecsedi-láp vidékére, egy úszó szigetre, ahol megismerkednek más árva gyerekekkel, a bujdosók életével s az elveszettnek hitt Apafi Mihály herceggel. A sok kaland közepette sikerül kiszabadítaniuk apjukat.
Móra Ferenc gazdag nyelvű, fordulatos története a 10-12 évesek népszerű olvasmánya.

Dióbél királyfi és társai

Egyszer volt, hol nem volt, amikor egy szegény embernek oly pöttöm termetű fia született, hogy a falusi nyelvek szerint akár egy dióhéj bölcsőbe is belefért volna. Így lett a gyermek neve Dióbél. Ahogy cseperedett, elszegődött kisinasnak a kastélyhoz. Innen indul útnak az apró fiú, s lesz belőle Kossuth katonája…

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
208
Kiadás dátuma: 
2023

A szerzőről

Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.) magyar író, újságíró és muzeológus volt.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. A nehéz körülmények miatt segédtanárként csak egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Később a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre, ahol 1913 és 1919 között a lap főszerkesztője volt. A Szegedi Napló az egyetlen hírlap volt, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Móra Ferenc a régészet területén is tevékenykedett, ásatásokat végzett, majd a múzeum igazgatója lett. Élete során számos tisztséget töltött be, és íróként is jelentős értéket képviselt. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának érzékeny ábrázolója volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg. Móra Ferenc hagyatéka méltán gazdag és maradandó a magyar irodalomban.

Kedvenc kategóriák

Cookies